Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Katona József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Felnőttoktatási Gimnáziuma  
  FőoldalElérhetőségLevelezésAktuálisTovábbtanulásBelső  
-
-
-
-
-
 
- -
1 százalék
 
A Nagy-Szivárvány Alapítvány támogatásával megvalósult
2016-ban (ÚJ képek)
 
A tanév rendje
 
eKréta

------

 
 
 

Közösségi szolgálat

Az Iskolai Közösségi Szolgálatot Támogató Rendszer

 
Együttműködési megállapodás fogadó intézményekkel sablon
Együttműködési megállapodás nyugdíjassal sablon
 
További információk:
Vaskó Ilona
Tel.: 1/320-8224, 115 m.

vaskoi[kukac]katonaj-mkszig[pont]hu
 

Közösségi szogálat

Iskolaújság

Lapozható változat
(
használd az 1:1 gombot az olvasáshoz)

PDF formátum
 
ÚJ SZÁM - 2015. ősz
 
SZÓVILÁG 2017-01/02
a MAGYOSZ szakmai magazinja
Vendégszerkesztő a KATONA

 
Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítására
a Katona József Szakközépiskolában tájékoztató (PDF)
 

Ökoiskola

 

Köszönjük a támogatást

NETPositive
 

Az iskola virágosítását támogatta:

Bakker

A sziklakert építését támogatta:

Márkakő Kft.

A sziklakert beültetését támogatta:

Kék Pipacs Kft

Flora Nostra Évelőkertészet

STARKL

 

ESZA

Beszámoló a "Csak Rajtad múlik"
Egészségnevelési és drogprevenciós
pályázat megvalósulásáról

Támop

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

"ESZA" Társadalmi Szolgáltató Nonprpofit KFT

Erőszakmentes iskola

MONA – Magyarországi Női Alapítvány

Biztonságban az interneten!

 
MűPa
 
 

Szakképzési hozzájárulás

 
a Mester-Diák alapítvány 2013-as
közhasznúsági beszámolója
a Mester-Diák alapítvány 2014-es
közhasznúsági beszámolója
a Mester-Diák alapítvány 2015-ös
pénzügyi beszámolója

Hasznos oldalak:

OKM.hu NSZFI
Oktatási Hivatal FPPTI
Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala Sulinet portál
TISZK - Észak Pesti Térségi Integrált Szakképző Központ Pályázatfigyelő
Felvesznek.hu Tiéd a tér
 

Katona -= Online =-

Iskolánk névadójáról

 
Katona József
(1791 - 1830)


 

A magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Apja takácsmester volt. Kecskeméten, Szegeden és Pesten járt iskolába. Az utolsó filozófiai évet (1809-1810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig. Hivatala mellett szorgalmasan tanulmányozta - Horváth István irányítása mellett - a történelmet, esténként pedig eljárt a magyar színielőadásokra.

1811-től fordításokkal és átdolgozásokkal is gyarapította a színtársulat műsorát. 1812-ben Békési József álnéven mint "delectans actor" (műkedvelő színész) maga is fellépett a társulat előadásain nem nagy sikerrel. Színpadi gyakorlat útján mindjobban elsajátította a drámaírás mesterségét. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné iránti elfojtott szerelme. Egyetlen vígjátékában (Rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt, 1814) a színtársulat körül szerzett tapasztalatait örökítette meg, hangot adva egyúttal Dérynében való csalódásának is.

A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke c. karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Ziska (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814). Történelmi drámáiban minduntalan olyan ellentéteket mutat be, amelyek szükségképpen lázadást vagy forradalmat robbantanak ki. Legtöbbjükben a vallás kérdése is szóba kerül, felvilágosodott és főleg az egyház hatalmát kárhoztató szellemben.

1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára.  A pályázatra írta fő művét, a Bánk bánt. Az Erdélyi Múzeumban megjelent befejezetlen beszámoló (1818) a beérkezett tizenkét pályamű közül csak hatról közölt bírálatot. A Bánk bánt meg sem említik. A drámája vagy be sem érkezett, vagy azok közé került, melyekről nem készült el a bírálat.

1819-ben, amikor a fehérvári színtársulat nagy sikerrel játszotta Pesten Kisfaludy Károly első drámáit, Katona átdolgozta a Bánk bánt. Átdolgozásában figyelembe vette barátjának, Bárány Boldizsárnak "Bánk bán rostája" c., 1814-ben a szerző használatára írt bírálatát, de a dráma lényegén nem változtatott. Az első kidolgozás "Előversengés"-e helyére egy prózai "Jegyzés" került. E "Jegyzés"-ből kitűnik, hogy ő még ekkor (1819) sem tudott a pályázat eredményének előző évi kihirdetéséről.

A cenzúra a drámának csupán kinyomtatását engedélyezte, de előadását nem. Az 1820-ban (1821. évi dátummal) nyomtatásban megjelent mű irodalmi körökben nem keltett visszhangot. Írói terveiben csalódva visszavonult szülővárosába. Ott megválasztották ügyésznek, és művét, melyet Kecskemétnek ajánlott, a város tiszteletdíjjal jutalmazta.

1821-ben a Tudományos Gyűjtemény közli egy nevezetes értekezését, melyben a magyar drámairodalom kialakulásának akadályait vizsgálja: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Ebben megvilágítja a hazai színészetnek a nagy feladatokhoz méltatlan körülményeit; ilyenek a "theátrum nemléte", a cenzúra stb.

A város kérésére belefogott Kecskemét történetébe, de az a munka korai halála miatt csak töredékesen jelent meg Szabados Kecskemét Alsó-Magyarország első mezővárosa történetei címmel (1834). 1815-1818 között néhány lírai költeményt is írt.

A Bánk bán elismerése csak a költő halála után kezdődött. Egy színésztársa és barátja, Udvarhelyi Miklós, akinek maga olvasta fel még 1816-ban az első kidolgozását, jutalomjátékául választotta Kassán 1833-ban. Azután Egressy Gábor játszotta Kolozsvárt (1834), majd pedig Budán (1835) és Pesten (1839) került színre. A cenzúra tilalma ugyanis időközben feledésbe merült.

A mű teljes irodalmi elismerése Arany János és Gyulai Pál nevéhez fűződik. Arany János (Bánk bán tanulmányok, 1858, töredék, prózai dolgozatai közt, 1879) és Gyulai Pál (K. J. és Bánk bánja, Bp., 1883) méltatták először a remekmű drámai konfliktusának feszültségét, a nemzeti élet alapvető problémáinak tipikus alakokban való megjelenítését és nyelvének kifejező erejét.

 
minden jog fenntartva - Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium - 2010