Az őskor művészete

A fennmaradt tárgyak nem helyezhetők el bizonyosan ismert történelmi környezetbe. Ez a korszakot prehistorikus ("történelem előtti") kornak, művészetnek is nevezik. A fennmardt művek értelmezése feltevéseken alapul, amelyek akár helytállóak is lehetnek, a ma még törzsi keretek között élő népek kultúráját tekintve forrásul.

A korabeli ember hiedelemvilágát, vallását a ...
- FETISIZMUS - egyes tárgyak erejébe vetett hit,
- később az ANIMIZMUS - az egyes tárgyaknak lelkük van, amelyek képesek természeti jelenségek fölött uralkodni, vagy azokat befolyásolni,
- a későbbiek során ez a hit alakul át POLITEIZMUSSÁ - sokistenhit -, majd HENOTEIZMUSSÁ - főistenhit -, majd MONOTEIZMUSSÁ - egyistenhit.

A MANAHIT a tárgyak, személyek különleges varázserejét tiszteli.
A MÁGIA szertartásai során a természetfeletti erőket igyekeznek rábírni az ember akarata szerinti cselekedetre.
A TOTEMHIT az állatalakban tiszteli az ősök szellemét.

A korszak építészetét a megalisztikusnak nevezzük, mert csak hatalméretű, kőépítmények maradtak fenn.
Ezek feltehetőleg áldozati szertartások, nap- és halottkultusz céljára készültek.  

001.jpg (98784 bytes) 002.jpg (79660 bytes) 003.jpg (126353 bytes) 004.jpg (101974 bytes) 005.jpg (92311 bytes) 006.jpg (120181 bytes) 007.jpg (90316 bytes) 007_A.jpg (86342 bytes)

A fennmaradt szobrok kezdetben az állatábrázolsra szorítkoztak. Az alkotók célja feltehetőleg a mágiát segítendő a sikeres vadászat volt.
Később a termékenység került középpontba, amelynek témája a nő, a "Nagy Anya" volt. A fennmaradt tárgyak alkotóinak célja nem a szépség, hanem termékenységi varázslat szolgálata volt. Így erősen hangsúlyozzák a nő nemiségét.
A szobrok, tárgyak (szikladomborművek, kisplasztikák, idolok, kabalák, amulettek) agyagból, kőből, csontból készültek. 

008.jpg (64804 bytes) 009.jpg (96105 bytes) 010.jpg (81846 bytes) 011.jpg (73232 bytes) 014.jpg (44837 bytes) 015.jpg (84339 bytes) 021.jpg (123077 bytes) 022.jpg (105212 bytes)

A e korszakban készület kerámiák gyakran ember, vagy állatalakot formáznak. Némelyek áldozati italok, ételek tárolására, mások halotti urnának (ezeken előfordulnak arcok, amelyek magát a halottat, vagy védő istenét ábrzolhatják) készültek. Az edényeken látható díszítések geometrikus alakzatok - kör, spirál, háromszög, vonak.    

012.jpg (75986 bytes) 013.jpg (64954 bytes)

Az őskori festészet tárgya kezdetben állat-, később emberábrázolás volt. A színeket föld, növényi nedvek, ásványokból őrölt festékpor, korom, szén felhasználásával állították elő. Kötőanyagul vért, gyantát, tojást, mézet, vagy zsírtartalmú anyagot használtak.
Céljuk a vadászmágia, avatási szertartás, termékenységvarázslat, gyrmekek tanítását szolgáló "szemléltetés" volt.
Jellemzőik: a profilnézet, a mozgás ábrázolása, a jellemző formák (karakter) használata, a tudatos komponálás hiánya, térábrázolásban a takarás.

016.jpg (104452 bytes) 017.jpg (123523 bytes) 018.jpg (85129 bytes) 019.jpg (120564 bytes) 020.jpg (119350 bytes)

A zene a törzsi keretekben élő népek esetén a hang mágikus erejébe vetett hit formájában jelenik meg. Egységes egészet képez a ritmus, a beszéd, a mozgás, az ének. Beszélhetünk   vadász és munkadalokról, szerelmi és gúnydalokról, siratókról, ringatókról, harci és varázsénekekről.

A törzsi szertartások szerves része a tánc, amely monoton és egyre gyorsabb ritmusú, amely gyakran az extázisig fokozódo mozgással jár. Ezek nem nem volt céljuk az ábrázolás. Az utánzó, ábrázoló táncok a varázslat részeként jelennek meg. Ekkor a mintegy "előadják" a kiszemelt állat mozgását, vagy a vadászatot, a vetemény növekedését.
Leggyakoribb térforma a kör, aminek középpontjában lehet személy, de tárgy is.

Rövid, rajzos összefoglaló

EGYIPTOM MŰVÉSZETE